|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 79 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Radnóti Miklós 1997. november 25.A Margitszigeten a nyár óta több szobrot elloptak: Jókai Mór, József Attila, Balassi Bálint, Ferenczy Károly és Radnóti Miklós mellszobra eltűnt. Kerényi Jenő Furulyázó lány című, a ferences kolostornál felállított szobra októberben tűnt el. A kétméteres, többmázsás bronzszobor kiemeléséhez és elszállításához daruskocsira volt szükség. Minden jel arra mutat, hogy szervezett körülmények között folyik a szoborlopás. A bronz kilójáért ezer forint körüli összeget adnak. Eddig egyetlen esetben sem sikerült a szobrok nyomára bukkanni. /Szigeti szoborveszedelem. = Magyar Hírlap, nov. 25./1999. december 11.Kolozsváron dec. 9-én a Reményik Sándor Pincegalériában bemutatták a Kriterion Könyvkiadó két legújabb kötetét - Lucian Boia: Történelem és mítosz a román köztudatban és Paul Drumaru: Transland. Paul Drumaru két kötetnyi versfordításának alcíme - Az én magyar költőim. Harminc év munkájának eredményeként 28 ezer verssorban, 940 oldalon, 18 magyar költő (Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Markó Béla, Kovács András Ferenc stb.) verseit tolmácsolta román nyelven. - Lucian Boia kötete a nagy vihart kavart 1995-ös könyvének magyar nyelvű fordítása. Sokak szerint ez az a könyv, amelyre nyolcvan éve várt a romániai társadalom. Forradalmi munka, a román történelem kritikai szemlélete. Boia vallja: "Minden nemzetnek megvan a maga történelmi mitológiája. Semmi sem világít rá jobban a jelenre és a jövendő felé választott utakra, mint az a mód, ahogyan a társadalom magáénak vállalja múltját." /Erdei Róbert: Két könyvbemutatóra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2000. február 7.Zelenák József sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész indítványa alapján a város magyar történelmi egyházai egy közös ökumenikus imahét mellett döntöttek. A szolgáló lelkipásztorok mellett jelen voltak a segéd- és nyugdíjas lelkészek is. Az istentiszteleti részt mind a nyolc esetben figyelemre méltó műsor követte. Fellépett többek között, hogy Szilágyi Zsolt európai hírű orgona- és énekesművész, Könczei Csaba református énekvezér is, valamint a római katolikus, református, evangélikus és unitárius kórusok szerepet vállaltak. Jó volt hallani Reményik Sándor, Mécs László, Radnóti Miklós, Vitéz Somogyi Vári Gyula verseit is, valamint az Ifjúsági Keresztyén Egyesület fiataljainak evangéliumi ének-összeállításait. /Utóhang egy imahéthez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./2000. december 9.Radnóti Miklós életművéből találhatók versek Száll a tavasz címmel a Kriterion Könyvkiadó Kincses Könyvtár sorozatának új kötetében. Kovács András Ferenc válogatása felöleli a költő teljes munkásságát. /Sándor Boglárka: Vers mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2001. március 23.A Magyar örökség kitüntető címek és oklevelek ünnepélyes átadása márc. 24-én lesz Budapesten. Ez alkalommal Bartók Béla, Csonka János, Radnóti Miklós, Teleki Pál, illetve Illés György, a Szent István Társulat és Timaffy László kap Magyar Örökség Díjat. /Holnap átadják a Magyar örökség címeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./2001. július 4.Több mint 7500 diák érettségizett júl. 3-án Romániában anyanyelvén. Az érettségi vizsga keretében júl. 3-án a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök anyanyelvük tantárgyából az irodalom- és nyelvtanvizsgát tették le. A legtöbben - 6988 tanuló - magyar nyelven vizsgáztak, ezen kívül 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelven érettségizett. A szaktárca kimutatása szerint - a számos erdélyi településen felállított magyar érettségi központon kívül - német nyelv és irodalomból Aradon, Brassóban, Resicabányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Szatmár, Szeben és Temes megyében érettségizhettek gimnazisták. A horvát nemzetiségű tanulóknak Krassó-Szörény megyében, a szerbeknek Temesváron, a szlovákoknak Arad és Bihar megyében, a törököknek Konstancán, az ukránoknak pedig Máramaros megyében állt rendelkezésükre érettségi központ. Magyar nyelv és irodalomból a diákoknak Ady Endre A magyar ugaron című verse alapján kellett elemezniük a költő , szimbolizmusát. Radnóti Miklós Hetedik eclogájának megadott részlete alapján naplójegyzetet kellett írniuk a végzősöknek, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének részlete alapján pedig az írás hangvételét kellett meghatározniuk az érettségizőknek, akiktől az óda, elégia, epigramma és az elbeszélő költemény definícióját is kérték. /Rostás Szabolcs: Anyanyelven érettségiztek. Közel hétezer magyar diák vizsgázott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2001. augusztus 17.Az új katalógusban több mint 200 könyv és 27 műsoros kazetta adatai találhatóak. Ízelítőül, néhány cím a tartalomból: A fátyol, A hercegnő lányai, Királyi sivatag (Jean Sasson trilógiája szórakoztató olvasmány); A domb (Ray Rigby filmváltozatban is ismert háborús regénye); Közelképek (a Kriterion kiadó kötetei - Jékely Zoltán: Rigótemetés, Radnóti Miklós: Száll a tavasz, Szilágyi N. Zsuzsa dokumentumkötete az 1848-as szabadságharcról); Csorba László könyve gróf Széchenyi István életéről és munkásságáról; Széchenyi Zsigmond három, expedíciós eseményeket és vadászkalandokat leíró kötete. A katalógus megtekinthető a www.emk.ro honlapon. /Az Erdélyi Magyar Könyvklub új katalógusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2002. augusztus 3.Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2002. november 20.Napvilágot látott Móricz Zsigmond Barbárok /Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ című elbeszéléskötete. A Kriterion Kincses Könyvtár sorozat ezzel folytatja az Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kármán József, Kölcsey Ferenc, László Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály és Vajda János köteteivel fémjelzett hagyományt. /Ö. I. B.: Újabb Móricz Zsigmond-kötet a polcokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./2003. március 17.A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományoztak a következőknek: Bálint András Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek, a Radnóti Miklós Színház igazgatójának; Bodor Ádám Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas írónak; Cságoly Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek; Háger Ritta Munkácsy Mihály-díjas textilművésznek; Janikovszky Éva József Attila-díjas írónak, a Móra Kiadó nyugalmazott főszerkesztőjének; Kalmár Magda Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, kiváló művésznek; Kállai Kis Ernő Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművésznek; Király Levente Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek; Ligeti György zeneszerzőnek; Marton László Jászai Mari-díjas rendezőnek, kiváló művésznek; Marton László Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, kiváló művésznek; Maurer Dóra Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek, festőművésznek; Oravecz Imre költőnek, műfordítónak; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek; Tarr Béla Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és Vajda János Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek. Széchenyi-díjat adományoztak:Bori Imre írónak, irodalomtörténésznek; Csányi Vilmosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Fejtő Ferenc írónak, történésznek, újságírónak; Frank János Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, muzeológusnak; Győry Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Huszár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Kemény Istvánnak, a szociológiai tudomány doktorának; Knoll József állami díjas farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Kövesné dr. Gilicze Évának, a közlekedéstudomány doktorának; Dr. Kubinszky Mihálynak, a műszaki tudomány doktorának; Dr. Muszbek Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Niederhauser Emilnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Pomogáts Bélának, az irodalomtudomány doktorának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek; Prohászka Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Seregi Györgynek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Szejtli Józsefnek, a kémiai tudomány doktorának; Dr. Szolcsányi Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Teplán Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Dr. Zawadowski Alfrédnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott: Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak. /Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2004. április 5.Gyertyás néma virrasztással fejezte ki aggodalmát a magyar kormány költségvetési megvonásai nyomán a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemnek (EMTE) nyújtott pénzbeli támogatás csökkentése miatt az intézmény csíkszeredai részlegének mintegy százötven hallgatója a hét végén. A diákok hangoztatták: nem követelőznek, és nem a magyar kormány ellen tüntetnek, hanem így akarják kifejezésre juttatni, hogy ragaszkodnak az erdélyi magyarok számára létrehozott egyetemükhöz, amelynek sorsáért aggódnak. A virrasztás résztvevői Wass Albert és Radnóti Miklós verseiből szavaltak, majd Győrfi Jenő dékánnal együtt gyertyafényes néma menetben megkerülték az egyetem épületét, amelyben aztán ápr. 3-ra virradóan virrasztottak. A diákönkormányzat akcióját az váltotta ki, hogy a magyar kormány az EMTE-nek nyújtott 1,8 millió forintos támogatást a magyar költségvetési megszorítások miatt 360 ezer forinttal csökkentette. /Diákok virrasztottak a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./2004. július 3.A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió. A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető. Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették. Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget. 1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt. Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2004. július 30.A kolozsvári Korunk folyóirat 2001-ben ünnepelte indulásának 75. évfordulóját. Az évforduló alkalmával a folyóirat szerkesztősége elkészítette a 20. század tíz legszebb magyar versének a listáját, amelyet 104 irodalomkritikus, író, költő, szerkesztő közlése alapján állítottak össze. A 104 irodalmár listáját összesítve, a sorrend a következő: József Attila (103), Ady Endre (73), Kosztolányi Dezső (73), Babits Mihály (68), Weöres Sándor (66), Pilinszky János (64), Szabó Lőrinc (41), Radnóti Miklós (36), Nagy László (28), Dsida Jenő (28). Ez az ankét a legszebb versekkel, illusztrációkkal, az irodalmárok érvelésével és listájával könyv alakban is megjelent A teremtmények arca /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ címmel. /Ferencz Imre: Egy könyv, mely megrengette a költészetet. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./2004. november 1.Okt. 22-én töltötte be hetvenedik életévét Pomogáts Béla Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus. 1934-ben született Budapesten, a piaristáknál érettségizett 1953-ban, majd az ELTE magyar szakán szerzett diplomát 1958-ban. 1956-ban bekapcsolódott a forradalmi egyetemista szövetség munkájába, ezért 1959-ben hat hónapra internálták. Szabadulása után 1961-től tanított, majd 1965-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lett. 1992-95 között igazgatóhelyettese volt az intézménynek, s 1996 óta tudományos tanácsadója. 1974-től szerkesztője, 1990-től főszerkesztője a Literatúra című folyóiratnak, emellett szerkesztőbizottsági tagja többek között a Vigiliának és a Valóságnak. 1980-ban kandidátusi, majd 1985-ben doktori címet nyert irodalomtudományból. Irodalomtörténészként kezdetben a XX. századi magyar irodalom történetével – különösen a népi írómozgalommal, az avantgárddal – és alkotóival foglalkozott (Az újabb magyar irodalom 1945-1981, Kuncz Aladár, Déry Tibor, Radnóti Miklós, Jékely Zoltán monográfiák, életműelemzések), majd érdeklődése a határon túli magyar irodalom felé fordult (A transzszilvanizmus, A nyugati magyar irodalom 1945 után). Az erdélyi irodalomról az elmúlt évtizedekben 14 könyvet írt, ezzel is úttörő szerepet töltve be a határon túli magyarság irodalmának megismertetésében. Legutóbb megjelent művei: 2002-ben a Villanófényben című cikkgyűjtemény és a Kulcsok Erdélyhez, 2003-ban az Irodalmi nemzet. 1987-től 1990 tavaszáig a Magyar Demokrata Fórumnak is aktív tagja volt. 1989-93-ban az Erdélyi Szövetség alelnökeként, 1993-95-ben a baloldali Demokratikus Charta szóvivőjeként tevékenykedett. 1995-2001-ben a Magyar Írószövetség elnökeként meghatározó szerepe volt a megosztott szervezet "egybetartásában". Jelenleg többek között az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke, tagja a Magyar-Román Történész Vegyes Bizottságnak, szóvivője az Ötvenhatos Emlékbizottságnak. /Pomogáts Béla hetvenéves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2005. április 16.Nagyváradra érkezik József Attila egész alakos borz szobra. A Bihoreanul hetilapban fasisztázó hecckampány indult a költő ellen „Nem! Nem! Soha!” címmel. József Attila ifjúkori zsengéjét felhasználva kárhoztatták a költőt. A Bihoreanul hetilap ezt állította többek között: „Líraiságáról, de főleg a nacionalizmusáról ismert extremista költő, Joszef Attila a Nem! Nem! Soha! című vers szerzője, mely az irredenta magyarok szlogenje, himnusza lett Magyarországon. Ha nem volna ez a verse, lehet, hogy ma nem is tudnánk Jozsef Attiláról. A nacionalista költő soha nem fogadta el az 1918. december 1-jei Nagy Egyesülést, amit Trianon szentesített. Az irredentizmus emlékművét készülnek felavatni Nagyváradon”. A horthysta csapatok az erdélyi bevonuláskor, 1940-ben József Attilát tűzték zászlajukra, hangzik a képtelen vád. A román lap még a költő nevét sem volt képes helyesen leírni József Attila a trianoni fájdalomban 17 évesen írta ezt a versét. Ez a verse csak 1945. után került elő Radnóti Miklós hagyatékából. Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ április 15-én tartott sajtóértekezletére egy magyar–román nyelvű József Attila-kötettel érkezett Lakatos Péter parlamenti képviselő, aki felolvasást tartott József Attilából románul. A képviselő visszautasította a magyarság nevében a nagyváradi hetilap gyalázkodásait. Nagyváradon május 1-jén a Festum Varadinum legfőbb eseményeként készülnek felavatni a költő egész alakos bronzszobrát. A Bihoreanul nagyváradi hetilap megrótta a román többségű városi tanácsot, amiért „tudatlanságuk” miatt egy irredenta magyar szobrát engedik közterületen felállítani, József Attilát pedig a „fasiszta Wass Albert” és Koltay Gábor Trianon-filmje mellé sorolta. /Lakatos Balla Tünde: Irredentának és fasisztának nevezték József Attilát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2006. január 24.Életének 85. évében elhunyt Jancsó Adrienne Kossuth-díjas előadóművész. Jancsó Adrienne 1921-ben Marosújváron született, 1941-től előadóművészként dolgozott. 1944 és 1947 között Kolozsvárott a Nemzeti Színház, illetve a Magyar Színház tagja. 1947-ben áttelepült Magyarországra, vidéki teátrumok, később a budapesti Madách Színház tagja. 1955-től újra pódiumművészként dolgozott, versmondó, balladaelőadó volt. 1963 és 1978 között az Irodalmi Színpad, illetve a Radnóti Miklós Színpad színészeként dolgozott, 1985-től 1990-ig a Vers és dal a Várban estek szervezője volt. 1991-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 1995-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség-díjjal, 2004-ben Hazám díjjal ismerték el tevékenységét. /Elhunyt Jancsó Adrienne. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2006. április 7.Magyar és román költők találkozójára, kiállítás-megnyitóra, illetve szavalóversenyre került sor az elmúlt hét végén Zilahon. Tíz évvel ezelőtt Fejér László újságíró kezdeményezte a szilágysági magyar és román költők találkozóját. Azóta szélesedett a kapcsolat és magyarországi költők is bekapcsolódtak. Hatodik éve pedig a Költészet Tavasza címmel szavalóversenyt is rendeznek. A Költészet Tavasza Kurcsics László győri grafikus kiállításának megnyitójával kezdődött. Fejér László ismertette Szabó Vilmos festő életművéből válogatott albumot, illetve az erre az alkalomra megjelentetett antológiát, amely öt magyar és öt szilágysági román költő verseit tartalmazza. A kétnyelvű kötet fordítása Simone Györfi munkája. Ezt követte a tíz költő bemutatkozása. Április 1-jén tartották a szavalóversenyt. Az első díjat Szegedi Zita kapta, akit meghívtak a magyar nyelvterület egyik legrangosabb szavalóversenyére, a Győrben ősszel sorra kerülő Radnóti Miklós szavalóversenyre. A kulturális hétvége április 2-án, vasárnap a Kálvineumban fejeződött be a Terbete néptánccsoport előadásával. /Józsa László: Költészet Tavasza Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2007. június 16.Márciusban immár 17. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), melyen délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar líceumok diákjai mérik össze tudásukat, magyarországi tanulókkal együtt. A versenyt egyik évben Magyarországon, másik évben a magyar határokon túli helyszíneken rendezik, tavaly a szerbiai Zentán, idén a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Erdélyből az idén Csíkszeredában tartott Erdélyi Magyar Matematikaversenyen válogatták ki a nemzetközi megmérettetésre az évfolyam legjobbjait. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumból kilencen ültek fel a Székelyföldről érkező buszra. Ugyancsak eseménydús volt az Országos Magyar Olimpia (hivatalos nevén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny), ehhez tavaly Besztercére, idén Nagyváradra kellett utazniuk a tanulóknak. /Visky Mária: Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2007. július 3.Országos szinten július 2-án zajlott le a második írásbeli vizsga az érettségizőknek, ezúttal anyanyelvből. Magyarul 7570-en, németül 979-en írtak dolgozatot. A magyarból érettségizők tételén Radnóti Miklós Elégia című verse szerepelt, majd Sütő András – Egy lócsiszár virágvasárnapja és Örkény István – Tóték című színműve között választhattak, végül pedig monológot kellett írniuk a diákoknak, aminek az utolsó mondata az kellett hogy legyen, „Ez, ami nekem számít. ” Az érettségizők nagy többsége úgy vélte, hogy a tételek könnyűek voltak. /B. Z. : Elégia és Tóték a magyar érettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2009. március 11.A Baróti Szabó Dávid Középiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi tanszékének szervezésében múlt hét végén került sor a X. Hermészkedő műértelmező vetélkedőre. A több városból érkezett diákok Radnóti Miklós költészetének (IX–X. osztályosok), illetve Karácsony Benő prózájának (XI–XII. osztályosok) ismeretéből bizonyíthattak. Dimény János iskolaigazgató megtiszteltetésnek nevezte, hogy Barót szervezhette meg a versenyt. /Hecser László: Baróton a Hermészkedő vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2009. április 15.A marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpada Radnóti Miklós emléke előtt tisztelgett a rangos rendezvénnyel. A Radnóti-esten Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és mások elemezték Radnóti egy-egy versét. /Máthé Éva: Radnóti-emlékműsor a Látó Irodalmi Színpadán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2009. május 5.Ferencz Győző költő, műfordító, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Anglisztika Tanszékének tanára tartott előadást a napokban a BBTE Bölcsésztudományi Karán Radnóti Miklós – Haláltrauma, személyiségépítés és költészet címmel. Radnóti Miklós zsidó származása ellenére magyarnak, magyar költőnek tartotta magát. Verselésében a halál kérdéskörének taglalása az énépítést szolgálta, a költő a végzettel való viaskodásban formálta magát. /Potozky László: Élet és elmúlás egysége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2009. május 23.Díjátadót, ünnepi megemlékezést és kiállítás-megnyitót tart az újvidéki Forum Könyvkiadó a Híd című vajdasági irodalmi folyóirat alapításának 75. évfordulója alkalmából. A megemlékezést a legrangosabb vajdasági magyar irodalmi havilap 1934-es első megjelenésének tiszteletére szervezték az Újvidéki Színház kistermében. Az ünnepi műsor keretében méltatták a folyóirat irodalomtörténeti jelentőségét és három díjat adtak át. A Híd Irodalmi Díjat Harkai Vass Éva költő, újvidéki egyetemi tanár, a Fórum Képzőművészeti Díjat Butterer-Kiss Márta képzőművész- pedagógus, míg a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat – amelyet először adtak át – Mezei Szilárd zeneszerző vehette át. Az ünnepségen két centenáriumi megemlékezést is tartanak – tájékoztatott Németh Ferenc, a Fórum Könyvkiadó Intézet igazgató-főszerkesztője. Az érdeklődők megismerkedhetnek a száz éve született Radnóti Miklós Meredek út – Strmom stazom című, kétnyelvű reprint-kötetével, ezenkívül bemutatják a szintén száz éve született Herceg János vajdasági magyar írónak szentelt, A Gerard írójáról című többszerzős tanulmánykötetet. A Híd délvidéki magyar irodalmi folyóirat 1934-ben Szabadkán indult, 1947 óta Újvidéken jelenik meg, az utóbbi évtizedekben a Fórum gondozásában. A Híd lapjain számos író és költő nemzedék „nőtt fel”, például az 1950-ben indult „ifjú hidasok”, köztük Fehér Ferenc és Németh István. A Híd 1963-tól az anyaországi íróknak, költőknek is közlési lehetőséget biztosított, köztük volt Weöres Sándor, Mándy Iván vagy Tandori Dezső. /75 éves az újvidéki Híd. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./2009. július 8.– Létezik egy titkos magyar világ: bár a XX. század szétdarabolta, szétszaggatta a magyarságot, a nemzet nyelvében, kultúrájában, értékeiben mégis egységes maradt. Ez a bizonyítéka annak, hogy valahol ezen a bolygón létezik egy titkos magyar együttlét, egy titkos magyar világ, amelyet időről időre fel kell mutatni – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök július 6-án Budapesten, a Vendégségben Budapesten – határon túli magyar fiatalok 14. találkozójának kiállítással egybekötött nyitóprogramján. A nagy hagyományú találkozón első ízben vesznek részt Nyugat-Európából és a tengerentúlról magyar fiatalok. Idén 29 országból, köztük Brazíliából és Ausztráliából is érkeztek – 14-től 24 éves korig – magyar gyökerű fiatalok. A több mint 700 vendég a hazájára legjellemzőbb dologgal, fotókiállítással, kézimunka-bemutatóval, kiadványokkal mutatkozott be. A programot úgy állították össze, hogy a résztvevők megismerjék és megünnepeljék Radnóti Miklós (1909-1944) költő, Benedek Elek (1859-1929) meseíró és Kazinczy Ferenc (1759-1831) költő, nyelvújító munkásságát és születésének évfordulóját. – A XX. század azt próbálta elhitetni velünk, hogy a magyar nemzet tulajdonképpen csak egy fikció: és mi mégis együtt vagyunk, mégis egy nemzet vagyunk – hangsúlyozta a Markó Béla, aki szerint az, hogy a határon túli magyarság ilyen kitartóan ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához, önazonosságához, azt üzeni, hogy a magyar nemzet egységéről nem szabad lemondani. „Mit adhat nekünk Magyarország? Sok mindent: hitet, erőt, reményt és lehetőséget az együttlétre. De legalább ilyen fontos, hogy mit adhatnak a határon túli magyar közösségek Magyarországnak: ugyancsak hitet és reményt, és bizonyítékát annak, hogy a legnehezebb körülmények között is lehet és érdemes magyarnak lenni, hogy a nemzetet érdemes együtt tartani, hogy erről a nemzetről lemondani nem szabad! „ – szögezte le az RMDSZ elnöke. /Létezik egy titkos magyar világ. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2009. október 13.Egy felvidéki magyar előadóművész, az udvardi Zsapka Attila a Partiumban tart zenés irodalomtörténeti órákat Radnóti Miklósról. A tragikus sorsú költő verseit megzenésítette, és ezekkel a „verskoncertekkel” járja a magyar iskolákat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi szervezetének meghívására október 12-én a Minorita Kultúrházban lépett fel, a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai előtt. /Pataki Lehel Zsolt: Zenés Radnóti-emlékműsor diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2009. december 8.December 3-án Nagyenyeden, a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban megnyílt a város szülöttje, M. Lovász Noémi In memoriam Radnóti Miklós (1909–1944) című kiállítása. Józsa Miklós nyugalmazott kollégiumi magyartanár, az Áprily-estek fáradhatatlan házigazdája bemutatta Radnóti Miklós életútját és költészetét „Halált virágzik most a türelem” címmel. A költő elhurcoltatása idején írta a magyar hazafias költészet egyik legszebb költeményét /Nem tudhatom/, melyet most Lovász Noémi szavalt el. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, / nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt / kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. / Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága / s remélem, testem is majd e földbe süpped el. ” – vallotta Radnóti. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyed – Grafikai kiállítás Radnóti Miklós emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2009. december 15.Évszakok – in memoriam Joseph Haydn, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Radnóti Miklós című képzőművészeti tárlatot nyitották meg december 10-én Kolozsváron az Apáczai Galériában. A tárlaton 24 alkotó munkája tekinthető meg, akik határon innen és túlról érkeztek munkáikkal Kolozsvárra. A mostani tárlat része az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által támogatott kiállítás-sorozatnak. /”Végeláthatatlan útnak vagyunk a letéteményesei”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2010. február 23.?Az ajtók (még) nem záródnakNyitott kapuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen Lassan egyre több helyen nyílnak ki a kapuk, számos – amúgy a nagyközönség előtt zárt – intézmény válik látogathatóvá az év néhány, előre meghatározott napján. Nem képeznek kivételt ez alól a tanügyi intézmények sem, iskolák, avagy felsőfokú oktatással foglalkozók: a múlt hét végén (illetve ezen hét vége felé is) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezte-szervezi meg saját "kapuinak" kinyitását. Amúgy ez nem újöntetű dolog, a színi hagyományai közé tartozik már évek óta. Egyrészt az egyetemet népszerűsítendő, másrészt betekintést engedendő az átvitt és konkrét értelemben egyaránt jelen levő színfalak mögé: a diákelőadások elkészülésének, végigjátszásának világába. Olyan produkciókat, illetve jeleneteket tekinthetett meg a mélyen tisztelt, amelyekkel a Stúdió Színház színpadán valószínűleg nem találkozik: a másod- és harmadéves színészhallgatók előadásait, amelyek egyetemi vizsga tárgyát képezik, így nem is a nagyközönségnek, hanem a vizsgáztató grémiumnak készültek. Szombat délután a másodévesek bemutatkozásával kezdődött a program: az egyetem 26-os termében Csehov-összeállítást láthatott a publikum dr. Farkas Ibolya irányító tanár rendezésében. Az előadást musical követte, az Egy szerelem három éjszakája című darabból láthattunk részleteket, amely egyben tisztelgés is volt Radnóti Miklós emléke előtt. Közreműködött dr. Csíki Csaba docens, Luca Kinga koreográfus és Ila Gábor egyetemi hallgató, korrepetitor. Irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens. A műsor vasárnap délután a harmadévesek fellépésével folytatódott: a 39-es teremben a játszók, illetve dr. Balási András adjunktus fogadta a közönséget, a produkciót utóbbi rövid bevezető előadása előzte meg. A Szentivánéji álomról, illetve a szerzőről, Shakespeare-ről tartott értekezésében röviden vázolta fel a korabeli színjátszás és drámaszerzés körülményeit, jellegzetességeit, a mű cselekményét, de azt is megtudhattuk, hogy az első, magyar nyelven játszott előadásban Blaha Lujza lépett fel. A vígjátékból Nádas Péter fordításában adtak elő részleteket a játszók (irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens), ám ezzel nem értek véget a nyílt napok. A hét végén további előadások várhatók mind az egyetemen, mind a Jazz & Blues Clubban, az intézmény várja további közönségét. Amely az eddigi előadások alkalmával is meglehetősen változatosnak bizonyult, hiszen a színi diáksága mellett az idősebb generációk képviselői, illetve más egyetemek diákjai is megtekintették a produkciókat, melyeket – dr. Balási András szavaival – részben az intézmény népszerűsítésének, de inkább a színfalak mögé való betekintés lehetőségének biztosítása okán szervezett az egyetem vezetősége. Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. március 17.A 13. pontAz Új Magyar Gárda Székely Szakaszának újbóli kolozsvári fellépése túllép az alkotmány biztosította szabad gyülekezési és véleménynyilvánítási kereteken. Nem az árpádsávos zászló miatt, merthiszen tudvalevő, hogy az egyik legrégibb magyar jelképről van szó. A viszketegséget az okozza, hogy sokan a nyilaskeresztet is oda képzelik, de eszükbe nem jut például a Mátyás-korabeli árpádsávos heraldika. S miközben azt is tudni lehetne, hogy a világ legelterjedtebb és legismertebb zászlója, az Amerikai Egyesült Államoké is ugyanolyan árpádsávos, tán valami magyar gyökerek miatt is. Tehát nem ezzel van baj. Hanem azzal az SS-jelképpel és jelszóval, amelynek okán és láttán a világon bárkit elő kellene állítani. Mert az ilyen és ehhez hasonló jelszavak és ideálok hirdetői ölték meg sokan mások mellett a magyar költészet egyik markáns alakját, Radnóti Miklóst, vagy például a magyar sporttörténet nem kevésbé legendás labdarúgóját, a Fradi harmincas évekbeli egykori játékosát, Tóth Potya Istvánt. Könyvtárnyi még a példa. A történelmet – nem lévén egzakt tudomány – lehet ugyan értelmezni és magyarázni, tán kell is. De SS-jelvénnyel és jelszóval ágálni tegnap, ma, holnap, akármikor mérhetetlen tájékozatlanság, sőt inkább butaság. Ha nem éppen ellenünk, magyarok ellen irányított provokáció. Ami arra jó, hogy a magyarság talán legszebb és legszentebb ünnepének lényegéről elterelje a figyelmet. És táplálékot biztosítson a negatív szenzációra mindig éhes sajtónak, és milliónyi olvasójának, általános magyarellenes hangulatot csiholva tehát. Az ilyenfajta székely gárdáskodás, vagy gárdás székelykedés nem csak Kolozsváron okoz kárt, de Erdélyben mindenütt. Ilyen körülmények között a március tizenötödikei ünnepségeinket mindig gyanakvás és rosszallás kíséri a románság körében – ezért verték meg tavalyelőtt Kolozsváron a magyar zászlót vivő iskolást a román szélsőségesek –, miközben a többségi nemzetnek valahogyan azt kellene a tudomására hoznunk, hogy 1848. március 15-e indította el azokat a reformokat, amelyeknek során Erdélyben százezrével szabadultak fel a jobbágyság alól a románok. A kolozsvári magyar ifjúság tegnapelőtt elfogadott tizenkét pontos kiáltványa mellé tizenharmadiknak ajánlanám tehát: követeljük a magyarellenes magyar megnyilvánulások beszüntetését is. Benkő Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. május 30.Világháborús emlékművet avattak ÉrtarcsánBihar megye – Tizenöt éves folyamat végére került pont Értarcsán azzal, hogy vasárnap kora délután felavatták az első és második vilgáháborúban elesett helyi áldozatok emlékművét a település központjában. Mintegy másfél évtizede fogalmazódott meg az ötlet Értarcsán, hogy emlékművet állítsanak a két világégés helyi áldozatainak. A gondolatot tett követte, ám többször is akadályokba ütköztek. A folyamat az utóbbi hónapokban gyorsult fel újra, amikor az ügyintézést a Nostra Fortuna Tarcea – Értarcsa Egyesület vette át. Megkapták az emlékmű avatásához szükséges engedélyeket, rendbetették a körülötte lévő parkot, és a napokban már az iskolások is készülhettek az ünnepi műsorral. Diákok műsora Vasárnap délben napsütéses időben gyülekeztek a templomozások után nem csak a helyiek, de a környező településekről érkezett vendégek, érdeklődők is. Az ünnepség az iskoladiákjainak műsorával kezdődött, melyet románul és magyarul előadott versek, énekek alkottak. A bevezetőben elhangzott, hogy a háborúban részt vett katonák nem csak testi, de lelki szenvedéseket is ki kellett álljanak, áldozatul a ma élőkért. A magyarul elhagzott részben egyebek mellett voltak a „boldog békeidőket” idéző gyermejátékok, felhangzott Radnóti Miklós Hetedik Eclogája és a Nem tudhatom című verse, a Ha felmegyek a doberdói nagy hegyre című katonadal, de részlet is Czine Mihálynak az erdélyi nemzetek békés együttéléséről szóló értekezéséből. Adósságot róttak le Összesen harmincegy nevet véstek fel az emlékmű márványlapjára: ennyi a helyi áldozatok száma. A szónoklatok sorát Bordás Károly nyitotta. A község polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki bármikor és bármivel is hozzájárult a kegyhely létrehozásához, ahol immár illően lehet emlékezni a távolban elesettekre, majd azt kívánta az utódoknak, hogy az emlékműre ne kerüljön soha újabb tábla. Az emlékmű leleplezése nem csak a 15 éves folyamat lezárása, de adósság leróvása is azok előtt, akik hadiözvegyként, vagy fiúkat elvesztett anyákként siratták az odamaradtakat, fogalmazott Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész. Nevek, virágok A Megyei Tanács kulturális szakbizottságának elnöke hozzátette: a pár lépésre elsuhanó autók utasai ezután hírét vihetik, hogy Tarcsán méltóan emlékeznek az ősökre. (Elsuhanó autókban pedig nem volt hiány az ünnepség ideje alatt sem, a sofőrök között volt, aki ügyet sem vetve az egész sokadalomra tovarobogott, míg mások lassítva próbáltak kisebb zajt csapni az esemény láttán.) Az emlékművet Bordás Károly, illetve Kiss Sándor Elek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke leplezte le, majd egy fiatalember sorra olvasta a felírt neveket, miközben társai egy–egy szál szegfűt tettek a talapzatra, közben szóltak a templomok harangjai. Egy–egy név hallatán a családtagok is az emlékműhöz járultak virágaikkal, koszorúikkal. Lelkészek áldása Ekkor történt egy kis incidens: egy hölgy felrótta a szervezőknek, hogy az ő rokona nem Juhász György, hanem Juhász Gheorghe. „Hagyják meg az identitásunkat Romániában”, mondta feldúltan – magyarul. (Mint megtudtuk, a névsort az eredeti anyakönyv szerint állították össze, és engedélyeztették – a szerz.megj.) Az eseményhez méltatlan kis közjátékot sokan észre sem vették, az ünnepség továbbra is rendben zajlott, előbb Blaga Stănica ortodox, majd Kulcsár Árpád református lelkész adta áldását az emlékműre. Végezetül az intézmények, szervezetek koszorúi is a talapzatra kerültek, az avatási ünnepség a román és a magyar himnusz éneklésével zárult. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
